Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Nem a Te szégyened!

nemateszegyened@gmail.com

Ti történeteitek!- egy sorstárs-

2020. augusztus 24. 14:12 - PszichoBoszi

#nemateszégyened

 

"Szia Melinda!

Örültem mikor megláttam a blogodat és annak is, hogy kiadhatom magamból. Egyenlőre a nevemet nem tudom még vállalni, de ahogy írtad, ha már beszélünk róla is sokkal jobb. Amint sikerül erőt vennem magamon, csatlakozom a csoporthoz is.

Íme a történetem:

6 éves voltam mikor anyám újra férjhez ment. Kedves volt velem, anyám mindig hangsúlyozta, hogy fogadjak neki szót, mert most már tőle függünk.

Tőle függünk... Nem igazán értettem ezt, de egy 6 éves mit is érthetne ebből. Szót fogadtam.

Kis idő múlva, szokássá vált, hogy a nevelőapám tessékelt a fürdőbe esténként fürdeni. Ezzel még nem is volt probléma, egészen addig, amig úgy kezdtek dolgozni, hogy felváltva. Az indok én voltam, hogy mindig legyen valaki itthon velem. Amikor délután a nevelőapám volt velem, elkezdte azt, hogy bejött miközben fürödtem. Nem értettem, kérdeztem miért? Azt mondta, azért, hogy biztos mindenemet megmossam. Amikor végeztem, rám szólt, hogy a pu...mat mossam meg újra, mert nem mostam meg rendesen. Megmostam. Azt mondta ez így nem jó, megmutatja, hogyan kell. Mondtam nem kell, nem akarom, mert tudom én magamtól is. Eltolta a kezem és megmosta. Szégyelltem magam. Kivett a kádból és meg törölt, de másképp mint anya szokott. Nem akartam, de erősen fogta a kezem és nem engedett el. Beszaladtam a szobámba mikor végzett, de utánam jött. Simogatni kezdett, benyúlt a takarom alá, mert magamra húztam. Elővette a nemiszervét és végig húzta a combomon, ekkor már a takarót letépte rólam. Nem bírtam megmozdulni, nem jött ki hang a torkomon. Levegőt is alig kaptam. Végig húzta a fa..at a hasamon, majd a mellkasomon és a számhoz érintette. Elsírtam magam. Egyre nagyobb lett neki és nem értettem miért, mi történik. Kezébe vette és húzogatni kezdte addig, amig a hasamra nem fröccsent. Visszazavart a fürdőbe, mossam le, vegyem fel a pizsamát és feküdjek le aludni. Rettegtem. Elalvás elött bejött a szobámba és azt mondta, hogy ha beszélek erről, megöli anyámat. Nem lesz többet anyám és vele kell élnem. Rettegtem, remegtem, fel sem fogtam mi történik. Nem mertem szólni, féltem. Ez ment hónapokig. Anyám egyszer kórházba került, rutin műtét miatt, és a nevelőapámmal maradtam kettesben. Sírtam anyám után, hogy nem akarok nélküle lenni, de nem volt más választás. Akkor már tudtam, hogy mi fog történni, de erre nem számítottam.... nem öltözhettem fel, otthon meztelenül kellett lennem, nagyon kínos volt. Folyton jött utánam, simogatott, és a kemény nemiszervét dörgölte hozzám.  Este fürdésnél ugyan az, majd az ágyban ismét ugyan az. Annyi különbséggel, hogy a combom közé tette és elkezdte tolni, húzni miközben azt morogta, hogy szorítsd össze a combodat. Éreztem a mocskos bőre szagát, undorodtam, sirtam, nem érdekelte. Aztán a combomon éreztem a meleg,   ragacsos mocskát lefolyni a combomon és elengedett. Elzavart fürdeni és aludni. Ez ment napokig. Anyámat előbb kiengedték a korházból saját felelősségre, így egy délutáni eseménynek épp szemtanúja lett. Bezavart a szobámba és elkezdtek veszekedni... Hangos kiabálás, majd pofonok csattanása. Csend lett. Féltem nagyon. Kimentem a szobámból anyám elzavart fürdeni. Nevelőapám bejött, az ajtót nyitva hagyta. Elkezdte megint.... Egy világ dőlt össze bennem, amikor anyám ránk csukta az ajtót. Összetörtem, azt hittem anyám hazajön és segít. Hát nem. Éjjelente hallottam ahogy megerőszakolja anyámat, anyám sírását, pofon csattanását. Ez ment még 2 évig. És anyám tudta mit csinál velem. Nevelőapám hagyott el minket szerencsére, amikor új nője lett. Anyámmal nem beszéltünk utána a dologról. Amikor új pasija lett, már előre rettegtem. Szerencsére ő már jó ember volt, nem bántott minket. Mi meg ezt elnyomtuk. Felnőttként depressziós lettem, pszichológushoz jártam sokáig, kapcsolataim sorra kudarcba... Most léptem a harmincas éveimbe és már szeretnék egy szerető családot. Köszönöm, hogy elolvastad és azt is, hogy megmutatod van remény!

Hálás vagyok, hogy leírhattam.

Minden jót neked!

Üdv: egy sorstárs a még sötétből."

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://pszichoboszi.blog.hu/api/trackback/id/tr7616174894

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása